Az európai lakosság közel negyede érintett valamilyen allergiás megbetegedésben, mely során az immunrendszer fokozott, túlzott reakcióját tapasztaljuk bizonyos fehérje-összetevőkre (allergénekre). Ezek az összetevők ráadásul olyan anyagokban bukkanak fel, amelyek alapvetően nem is károsak ránk nézve, vagyis az egészséges embernél nem váltanak ki hatást.
A reakciót kiváltó allergének többféle helyen is előfordulhatnak: felbukkanhatnak ételekben, a levegőben vagy olyan tárgyakon is, amiket megfogunk, amikkel érintkezünk. A leggyakoribb allergének közé tartoznak a növényi eredetű pollenek (pl. parlagfű), élelmiszerek, gyógyszerek, állati szőrök, poratka, nehézfémek. A tünetek pedig nagy mértékben változnak attól függően, hogy milyen szervben alakul ki az allergiás reakció.
A szénanátha (allergiás rhinitis) elsősorban felső légúti, azaz az orrt és a garatot érintő és esetenként szemészeti tünetekkel járó krónikus gyulladásos megbetegedés. Ilyenkor a levegőben található allergének a légutakban és a szem felszínén váltanak ki gyulladást. A beteg ilyenkor tüsszögést, szemviszketést, nehézlégzést, orrnyálkahártya megvastagodást, asztmás tüneteket tapasztal. Okozhatja légszennyezés, levegőben szálló pollenek, házipor, állatszőrök több más anyag mellett. A légúti allergia előfordulása hazánkban igen gyakori: 20-25%, jelenléte esetén más betegség kialakulásának kockázata is magasabb: ilyenek például az asztma vagy az ekcéma.
Az ételallergia során a szervezet védekező rendszere tévesen úgy reagál bizonyos élelmiszerekre, mintha azok károsak lennének, ezért az immunrendszer sejtjei ellenanyagot termelnek, hogy az idegen anyaggal szemben védekezzenek. Ennek eredménye lehet a bőrön tapasztaltató kiütéses, viszketési reakció, de előfordulhat hasmenés, hasi fájdalom, az ajak, a torok, nyelv megduzzadása is.
Leggyakoribb allergiás reakciót kiváltó élelmiszerek: a tej, tojás, földimogyoró, olajos magvak, búza, szója és halak. Gyermekkorban a földimogyoró az életveszélyes állapotot előidéző túlérzékenységi reakció, az anafilaxia leggyakoribb kiváltó allergénje.
Míg a tej, tojás, szója és búza allergiát a gyermekek 80-85 százaléka általában „kinövi”, a mogyoró, olajos magvak és halak okozta allergia 80%-ban megmarad.
Többféle hajlamosító tényező is hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki allergiás legyen. Kimutatható hajlamosító tényező, ha előfordult már ilyen megbetegedés a családban.
Sajnos korunk modern, civilizációs ártalmai is hozzájárulnak a kialakuláshoz, ugyanis a különböző szennyező anyagok által károsított, sérült nyálkahártyán a pollenek könnyebben meg tudnak tapadni. Ide tartozik még az élelmiszeripar olyan jellegű átalakulása, mely során teljesen új, mesterségesen előállított anyagokat használnak fel: színezékek, tartósítószerek, ízfokozók, adalékok.
Nem mehetünk el említés nélkül a stresszhelyzet hatásai mellett sem, hiszen tartós stresszhelyzetben gyengülhet az immunrendszer, és fokozódhat a szervezet allergiás reakciókra való képessége.
A gyógyulás első lépése a helyes diagnózis felállítása, az allergének beazonosítása.
A betegség diagnosztizálásában alapvető a Prick teszt használata, melyet 20 perccel a
felhelyezést követően olvasunk le, így kapva választ arra, hogy mi okozza a tüneteket.
A vizsgálat során az allergének tisztított standardizált oldatát a tünetmentes alkarra csepegtetjük,
majd egy „lándzsával” a bőrt megkarcoljuk. A vizsgálatot gyerekeknél és felnőtteknél is
elvégezzük.
Az allergia meghatározása vérvétel útján is történhet a szervezetünk által termelt allergén
specifikus IgE molekuláknak kimutatásával.
Több mint 500 egyedileg is kérhető allergén vizsgálattól a kombinált csomagokig személyre szabható vizsgálati lehetőségeket biztosítunk pácienseinknek.
A Faber multiplex allergia vizsgálatot azon pácienseink figyelmébe ajánljuk, akik esetében bonyolult keresztallergia sejthető vagy eddig megoldhatatlannak bizonyultak az allergiás tünetei. Ezen vizsgálatunkkal fény derül a bonyolult keresztallergiákra, így elkerülhetők a felesleges diétás megszorítások.
Cöliákia szűrés (tTG IgA, tTG IgG izotípus azonosítás) A cöliakia a teljes szervezetet érintő, glutén tartalmú fehérjék fogyasztásával provokált autoimmun betegség, mely a genetikailag arra hajlamos egyénekben alakul ki. A betegségben a glutén a vékonybélben nyálkahártya gyulladást, részleges vagy teljes boholy atrófiát okoz. Az anti-transzglutamináz vizsgálat része a cöliakia diagnosztikájának. Diagnózis esetén alkalmas a terápia – mely autoimmun cöliakia esetén az élethosszig tartó gluténmentes diéta – követésére.
Hisztamin intolerancia vizsgálat (DAO). A deamino-oxidáz enzim (DAO) felelős a szervezetben a hisztamin lebontásáért. Az enzim hiányában vagy csökkent működése esetén lebontása jelentősen lelassul, és a hisztamin felszaporodik. Ennek következtében a allergiaszerű tünetek jelentkeznek, úgy mint az orrfolyás, tüsszögés bőrviszketés. Fontos ilyen esetekben a speciális diéta, a mags hisztamin tartalmú élelmiszerek kerülése.
Allergia meghatározása gének segítségével, akár nyálból is lehetséges.
A vizsgálatokat allergológus szakorvos végzi, aki szakvéleményt, terápiás és életmódbeli, diétás javaslatokat is ad.